Slike stranica
PDF
ePub

Szilasi porkoláb fizetése egy esztendőre 32 fit volt a porkolábság czímén és a királyi kamarától vagy a hadipénztárból egy lóra számítottak még neki öt hónapra 16 forintot. Az utóbbi tulajdonképen félesztendei fizetésnek felelt meg, mert a kincstár a katonáknak egy esztendőre csak tiz havi zsoldot szánt, felét készpénzben, felét posztóban. A porkoláb fizetése e szerint egy évre ugyanakkora, mint egy lovasé, és Szilasi mint porkoláb és lovas kétszeres fizetést, összesen 64 forintot, kapott volna egy évre. A 32 forintból tiz hónapra szétosztva 3 forint 20 dénár hópénz kerül ki.1)

[ocr errors]

Ha a porkoláb fizetése egy évre 32 forint, akkor polgári számítás szerint az egy havi fizetés az egésznek tizenketted része, vagyis 2 frt 662/3 dénár. A Szilasira vonatkozó bejegyzés az egy havi zsoldo csakugyan ennyinek számítja, s ezt először ötödfélszer vette, elhanyagolva a 2/3 dénárt (166. 45 11 frt 97 dn.); de utóbb kiigazította az ötödfelet hatodfél hónapra, s ennek megfelelőleg (2·66.5′5 14 frt 63 dénár; másfél napi zsold, 13 dénár, levonásával kerekszámban 14 frt 50 dénár) állapítja meg, hogy a törlesztett summán fölül mennyi még a tartozás (14.50—9.37 5 frt 13 dénár). E tartozásból utóbb szederjes színű sája-kelmével törlesztett 80 dénárt s így marad tartozásul Szilasi porkolábságára 4 frt 33 dénár.

A porkoláb fizetése fejében alig kap készpénzt, mindössze 1 frt 25 dénárt; a többi helyett kap 3 frt 50 dénár ára buzát, 3 frt ára disznót, 1 frt 62 dénárért hat és nyolcz dénáros huszonegy pint bort meg huszonkét dénár ára égett bort, végül 80 dénárért sáját. Az egy lóra járó fizetést Szilasi mind sája-posztóban kapta meg.

Rangban a kapitány és a porkoláb közt foglalt helyet a vajda, a félszáz főnyi gyalogság főtisztje. Fizetése a kapitányi fizetésnek felével sem ért föl.2) Pisky kapitánysága alatt Tihanyban két vajdát ismerünk: MOGOR BENEDEKET, ki részt vett 1587 nyarán a koppányi kalandban, és BACSIN FÜLÖPÖT, ki 1587 végéig porkoláb volt, s aztán ismételve találkozunk vele, mint vajdával (1588 jul. 18., decz. 21, 1589 jan. 24).3)

A vajda altisztjei a tizedesek. Ötven gyalog élén öt tizedesnek

1) Egy lovas hópénze a XVI. század közepén 31/2 frt, közgyalogé 2 fit. (Hadtört. Közl. 1892. 546. l.); a XVII. század közepe után a huszár hópénze 4 frt, a hajdúé 2 frt 30 krajczár (Századok 1904. 16. 1.). De itt nem magyar, hanem rénes forintban van kifejezve a fizetés.

2) A XVII. század közepe után jelentékenyen fölemelt fizetési fokozat szerint a huszárkapitány havi zsoldja 52 frt, a gyalogvajdáé legényével együtt 20 frt. Századok 1904. 16. 1.

3) Regestum 5, 54, 53, 62. 1.

kellett állnia; de a Regestumból a koppányi nyereség alkalmával csupán három tizedest látunk megnevezve: Varga Dömötört, Szabó Istvánt és Szabó Miklóst, kik akkor 22 közlegényt vezettek a harczba vajdájuk és zászlótartójuk vezérlete alatt. Szabó (Zabo) István 1588 deczember 16-án hagyta el a tizedességet valami négy évi szolgálat után, s helyét Zeke Pál foglalta el.1) Két gyalog közlegénynek a fizetését is tudjuk: Molnár György 1585-ben egy évre 10 frtban szerződik meg, Lovasi István pedig karácsonykor a 10 frton felül még 4 kila buzát köt ki szerződésében.2) A XVI. század közepén a királyi helytartó-tanács és a magyar kamara egy gyalogra 2 frt, a XVII. század közepén túl 2 frt 30 krajczár hópénzt; egy évben tehát tíz hónapra 20-23 forintot számítottak, de csak felényire készpénzben, míg másik felét posztóban szokták kiadni, ha ugyan kiadták.)

A lovasok fizetése egy évre rendesen 20 forint, olykor némi ráadással; mig a kincstár 31/2-4 frtot számított egy lovasra hópénzül, vagyis a tíz hónapos katonai évben 35-40 frtot, de készpénzül ennek csak legfölebb a felét fizette ki. Pisky Regestuma szerint Chyoba Gergely egy lóra 1585 augusztus 20-án egy esztendőre 10 frtban és egy csizmában szerződött meg; Nagy Gergely két lóra 60 frtot alkudott ki, felét pénzben, felét posztóban (u. a. év márczius 12.); Zlittkay István pünkösdkor (1586 ?) két lóra 20-20 forintban szerződött, Zokoly Péter pedig úgy, hogy 20 frtot készpénzben, huszat posztóban kapjon (1589 jul. 9.); ugyanakkor Bornemissza Fábiánnak a kapitány három lóhelyt adott a király fizetésén, s egy lóhelyt a vár jövedelméből mint irta: „egy lóhelyt magam fizetek neki, item 6 csöbör (harmincz pintes akó) bort, 20 vasas (köböl vagy kila) buzát, 20 vasas abrakot és egy szalonnát".4)

A ki több lóra kapott fizetést, lovas legényeket vagy lovászokat fogadott úgy, hogy a maga lován kívül minden más lovára egy-egy legény jusson. Ismerjük Baranyai Péter szolgáját, Istókot, továbbá Bornemissza János két szolgáját: Sipos Miklóst és Jánost, kik gazdájuk lován részt vettek az endrédi és koppányi kalandban. Ugyanazon évben volt Bornemisszának Mátyás nevű szolgája is.5) A Regestum természetesen csak azon legények szegődését említi, a kik a kapitány lovain. szolgáltak: „Sidmond János lovasul szerződött uramhoz 3. die Januarii

1) U. o. 62, 63, 44. I. A tizedesek havi zsoldja a XVII. század közepén túl 3 frt 45 krajczár. Századok 1904. 115. l. Pisky Regestuma ez iránt nem tájékoztat. 2) U. o. 56, 57. 1.

3) Hadtört. Közlemények 1892. 546. l. Századok 1904. 16. l.

4) Regestum 51, 55, 78, 79. 1.

5) U. o. 61, 74, 72. 1.

1586. esztendeig 12 frt készpénz, egy csizma“; „1586 Nagy Bódogasszony napján jött hozzám az Gergely lovas legényül“, s ugyanakkor jött hozzám Sipos Miklós lovas legényül“; „Pap Borrobással szerződtem meg 1587. die 24 Julii (!) azaz Szent Iván napján,1) esztendeig tizenkét frtban kisz pinzben és ruházatban úgy, hogy az mit nyernek, felit nekem adgják“; „Markus Jancsival szerződtem meg Anno 1587. die 24. Julii esztendeig kisz pinzben tizenkét frtban és ruházatban úgy, hogy az mit nyer, felit nekem adgja". Végre „89. 19. Januarii Sury Pállal, az lovászszal szerződtem meg; adok neki kisz pinzt fl. 4, egy karasia béllelt mentét, egy karasia dolmányt, egy karasia nadrágot, két inget, két gattyát".2)

Két tüzérét ismerjük ez idöböl Tihanyvárának: Jakabot és Simont, kiknek mesterségét „Pattantyus" előnevök jelzi, s kiknek fizetése egyenkint körülbelül két lovaséval ér föl. Fizetésök és fogyasztásuk szintén érdekes.3)

,,1585 die 13 April. Pattantyus Jakapall (!) szerződtem meg esztendeig kíz pinzben pro fl. 16, ismég 16 frt ára posztóban, egy szalonnában, tiz kila buzában. Ivott korcsmabort (56 pintet). . . ravásra (29 pintet). . . Item adtam 10 köböl buzát... item adtam borral hússal egyetemben frt 2 d. 40... 71/2 sing karasiát (4 f. 50) ... 112 sing istamétet (2 f. 25)... 4 szattyán bűrt (1 f. 80)... 2 papucsot kapczástó! (2 f.)... csizmát (1 f.) 4 köböl buzát (4 f.), Item Udvariban vettem vásznat neki (1 f. 50). Item hogy Győrre mentem, adtam kiszpinzt (4 f. 50. Az egész összeg kb. 27 f. 35 d. és 10 kila vagy köböl buza).

...

Holt meg Pattantyus Jakab Szent Borrobás napján (jun. 11.) Anno domini 1587.
Item az kiral puskáját adta el

--

[ocr errors]

Halálának elöttö (!) adtam két köböl buzát...

frt 5

[merged small][ocr errors][merged small][merged small][ocr errors]

Egy sája nadrágot, szüket, adtam

Két esztendeig minden nap adtam ebédre-vacsorára egy

icze bort (2. 366 nap. 2 dénár ==)

[blocks in formation]

Minden nap egy-egy font húst és két pinz árra kenyeret
(2. 366 nap. 2. 2. dénár =)

[merged small][merged small][ocr errors]

(Két évre és két hónapra e kiadások összege körülbelül frt 90 dn. 97.

"Anno 1588. Szeorzettem Pa(tta)ntyus Simonnal frt 40 Semptembris primo die... (A kiadások összegezése 1590 február 4-ig:) Summa frt 24 dn. 78. Szolgált Pattantyus Simon egy egísz esztendőt és nígy holnapot. (1588 szept. 1-től 1589 végéig.) Volt szegődése esztendeig per frt 40, és 4 (szolgált még) holnapot, kire tartozom nekie frt 24 dn. 78. Erre fizettem frt 28 dn. 56." A felső summából kitünik, hogy az utolsó két állítás föl van cserélve; mert kifizettek neki 24 frt 78 dénárt

1) Itt egy kis hiba van: Sz. Iván napja junius 24-re esik.

2) Regestum 6, 51, 55, 58. 1.

3) U. o. 73, 80. 1.

és tartoztak még 28 frt 56 dénárral. E két tétel összege 53 frt 34 dénár. Pontos számítás szerint járt volna Pattantyus Simonnak 56 frt (40 frt egy évre és 16 frt négy hónapra). Egy századdal utóbb a hadi kincstár egy tüzérnek körülbelül 10 frt hópénzt, vagyis egy évben tíz hónapra 100 frt zsoldot számított, a mi a többi szerződtetésekhez hasonlóan szintén azt bizonyítja, hogy a tihanyi kapitánynak sikerült a maga részére nem csekély megtakarításokat eszközölni.

A pattantyúshoz képest csak negyedrésznyi fizetést kapott a tihanyi vár kovácsa, csupán annyit, mint bármely közgyalog: 1586 deczember 13-án szerződött PÉTER kovács és 1589 február 9-én MIHÁLY Kovács, esztendeig 10-10 frt készpénzben.1) Az elöbbiről tudjuk, hogy fizeté ből mindjárt kapott egy puskát (2 f. 50 d.) és puska-aczélt (1 f. 50 d.), s részt vett az endrédi nyereségben, vagyis ha mesterségét üzte, e mellett közgyalog módjára nemcsak fizetést kapott, hanem harczolt is. Azok közt, kik a valószinűleg török rabságba jutott Balogh Jánost és Marton Lőrinczet hópénzükből megsegítették, találjuk TAMÁS kovácsot, a ki 4 frtot adott a jótékony czélra, s nálánál csak a kapitány adott többet.") A vár vitézei sorában említve vannak még Trombitás Gergely és Jakab szakács (1585), egy gombkötö, Istvánfi szabója és a szöcs (zewch)3). Gergelynek az előneve mutatja, hogy ő volt a tihanyi őrség trombitása. Szablyát is kapott fizetéséből, a mi rendszerint arra vall, hogy az illető lovon szolgált.) A gombkötő és szabó szintén lovas volt, mert egy-egy lórészt kapnak Abdula bég váltságdíjából. A szőcs vagy szücs meg a sarczul nyert török ló árából kap 3 vasas (köböl) búzát és 1 frt készpénzt.

A tihanyi vár egész őrségét az 1587-ik év nyarán végrehajtott endrédi, karádi és koppányi nyereséges kaland alkalmával legalább 74 före, söt a Regestum egyéb adataiból következtetve 80 före tehetjük, a mely számhoz 1588-ban ismét 28 új ember járul. Épen a lovasok száma látszik nagyobbnak a rendesnél, ép úgy, mint a hogy Takaró idejében tudjuk ezt Bornemissza királyi biztos jelentéséből A kapitány csak 26 lovasra és 50 gyalogosra kapott ugyan fizetést a kincstártól; de a Regestum említett több tételéből látjuk, hogy a kapitány olcsóbban szerződött a szolgálatba lépő vitézekkel, mint a mennyit a kincstár egyegy vitézre számított, tehát módjában állott több vitézt szegődtetni; és

1) Regestum 58., 83. 1.

2) U. o. 18. 1.

3) U. o. 56., 57., 10., 77. I. Istvánfit magát közelebbről nem ismerjük.

4) Egyebünnen tudjuk, hogy a lovasságnak trombitása, a gy logságnak dobosa volt; amaz 7 frt, ez 3 frt 45 krajczár hópénzt kapott a hadipénztárból. Századok 1904., 114. 115. lap.

valóban többet is szerződtetett, mert különbséget tesz a király fizetésén“ és a maga fizetésén fogadott vitézek közt. A szerződések egy része nyereségekre, sarczra, zsákmányra számít, s ezeket a kapitány megfelezi a maga legényeivel. Viszont azonban készen kellett lennie arra is, hogy a Tihany alatt meg-megjelenő törököket méltóképen, elegendő erővel fogadhassa. A rendes létszámon felül is tartott tehát Pisky vitézeket, főleg lovasokat.

A tiszti és altiszti személyváltozásokat már föntebb láttuk. A Regestumból összeállítható vitézi névjegyzék 1587-ben és 1588-ban mondhatnók teljes, kivált, ha kiegészítjük a névtelen lovas legényekkel, kiknek a számát az egy-egy lovas gazdánál említett több ló számából következtethetjük, és hozzáadjuk még azokat, a kik közvetlenül előbb és utóbb szintén ott vannak Tihany vitézei közt. A többi három évből hiányos a regestumi névjegyzék, de mégis elegendő arra, hogy az öt év alatt összesen 126 vitéz nevét ismerjük meg, s még 15 megnevezetlen lovas legényre következtessünk. A személyváltozások mellett bizonyos állandóságot is látunk: a kapitányon kívül mind az öt évben állandóan megmarad Boka János, négy éven át 9, három éven át 9, két éven át 28 név.

A tihanyi őrség fizetését kevés készpénzben, többnyire pedig ipari és nyers terményekben: fegyverben, ruhaneműekben, kenyérben, gabonában, borban s állatokban, húsban kapta meg.

Láttuk már föntebb, hogy a lovasok rendesen 2 frtos szablyákat, a gyalogosok 3 frtos puskákat kaptak. További fölszerelésük volt még a 3 frtba számított pokrócz és a 14 dénáros tarisznya.1) Csupán egy esetben olvassuk, hogy a faddiak két „fiket“ hoztak adóba a kapitánynak 4 frt értékben.")

Ruhakelméül szolgált a posztó vagy karasia (réfe vagy singje 60 dénár), az istamét (singje 1 f. 20 d.), a longis vagy landis (réfe vagy singje 1 f. 60 d.), végre a legdrágább a sája vagy veres és szederjes sája (singje 2 f. 40 d.).3) Egy béllést 1 frt 10 dnba, egy ruhára való gombkészletet 27 dn-ba számítottak. Egy mentének s egy nadrágnak

1) Regestum 52, 53, 55. 1. Mikor a kapolyiak adóban 3 tarisznyát küldtek Tihanyba, a kapitány ezt 36 dénárba, a tarisznyák darabját tehát 12 dénárba számította, de katonáinak már 2 dénárral drágábban adta át. (38. 1.)

2) U. o. ¡4. 1.

3) U. o. 5, 56, 57, 73, 75, 76. I. Egy helyen fehér karasia ís van említve s előfordul a karasia singje 65, 72 dénáron is (56, 57, 83. 1.). A landis s ngjét két ese ben 1 f. 30 d-on számítják (5, 58. 1.). Egy vég karasiát a kapitány Bacsin porkolábnak 15 frtba számít, mikor feje váltságáért két véget ad át (5. 1.). Ebből az következik, hogy egy végben 25 röf karasia volt.

« PrethodnaNastavi »