zott; egynek pedig 25 pénzét az úr elengedte. Mindjárt 1585-ben bor és ártány helyett is készpénzt adtak; viszont a készpénz helyett Szent Márton adójára 3 kila buzát hoztak. Máskor megint 3 kila búzát és kila árpát (az egész évi adó tehát 6 kila búza és 2 kila árpa 3.50 frt értékben). 1586-ban Gáspár Ferencz Szent György adójára mind megfizetett. Ugyanaz 1587-ben jó későn, aug. 27-én Szent György adójául fizetett 50 dénárt és decz. 29-én Szent Mihály adójául szintén annyit. 1588-ban Szent György adajára hozott Vas János három sót 75 dénár fejében s ezenfelül fizetett ugyanazon czímen még 75 dénár készpénzt ; 1589 márcz. 13-án hoztak ketten Szent Mihály adójára (1588-ra!) 50 dénárt, julius 20-án Vas János adott az 1588. esztendőre való Szent Mihály adaját, 1 frtot. Az őszi adó megint két néven szerepel, s az 1588. évi adóra vonatkozó bejegyzésekből sejteni lehet, hogy a tavaszi adó is, az őszi is 1 frt 50 dénár, összesen az egész évi 3 frt volt, vagyis annyi, mint ugyanazon Endréd falunak félévi adója az 1572. évi összeírásban. És valamint már ekkor nem telkenkint. hanem a falutól közösen vagyis egy summában számították az adót, így történt ez Pisky idejében is.

Kis-Endréd 1572-ben szintén közösen fizette hat telekről a félévi 3-3 forintot. E falu Pisky számadásaiban Alsó-Endréd néven szerepel s most már nagyobb falu, mint a korábbi Nagy-Endréd, mert lakott házainak száma 20, de ebből négy ház úgy látszik zsellér vagy több féltelkes, mert az adók száma 16, s egy adó esztendeig 50 dénár, tehát összesen 8 frt. Ennek a lefizetése többféleképen történt: az 1585. évben Szent György és Szent Márton adójára Alsó Endrédről jö 5 köböl gabona; Szent Márton adójába hozott 3 kila buzát, tartozik még kettővel". 1586 Szent György napjára az adóra hoztanak 2 frtot, aztán mindenestől az Szent György adóját meghozták s az Szent Mihály adóját is meghozták. Az 1587. esztendőre való Szent György adójára hozott január 2-án (1588) Sánta András az biró 3 frt 70 dénárt, item Zabo Imre hozott az adóra 1 frt 80 dénárt; utóbb bejegyezték, hogy az 1587. esztendőre való adót ippensiggel mind megadták. 1589-ben pedig egy sót hozott az adóra Zabo Imre 40 dénár fejében.1) Az évi közös adó tehát 8 frt, félévenkint 4 frt, telkenkint egész évre 50 dénár. A bejegyzés hiányos, az adófizetés majdnem egy évvel is megkésett és készpénz helyett gabonát meg sót is adtak. Itt egyszersmind világosan kitűnik, hogy a köböl gabona egyenlő egy kila búzával.

Lullyán 1572-ben 3 egésztelkes jobbágy és 9 nemes közösen fizetett Tihanynak félévenként 7, évente 14 forintot. Pisky számadásai

1) Regestum 46. 47. 1.

szerint ugyanott 24-27 lakos van már, kik 1585 május 2-án küldtek Mészáros János birótól Szent György adójául 5 frtot; aztán hozott a biró Szent Mihály adójában 5 frtot s tartozik 2 frttal. 1586 szeptember 6-án hozott az biró, Keresztes Tamás, az Szent György adójára 5 frtot, s utóbb az Szent György adójára 75 pénzért vagyis dénárért hoztanak két sót. 1587 szeptemb. 25-én Gyöngödi Pál az biró hozott Szent György adóját 4 frt 25 dénárt, decz. 6-án pedig Szent Mihály adóját 4 frtot; ,az adóra tartoznak 1 frttal, kire egy nyest-bört hozzanak“, s ezt Gyöngődi biró 1588 márczius 24. hozta meg, és junius 6-án 87. esztendöre való adót hozott búzát kilát 7 (40 dénárjával 2 f. 80 d,): az egész évi adó így 12 frt 5 dénár. Az 1588. esztendőre való Szent György adaját hozott az biró, Gyöngődi Pál, 3 frt 55 dénárt, s hozott még aug. 14-én 1 frt 40 dénárt ugyancsak Szent György adajául. 1589 jun.. 29-én hozott az adóra egy sót pro den. 40.1) A három első év bejegyzéseiből az látszik, hogy a félévi adó 5-7 frt, az egész évi adó körülbelül 12 frt, s így egy telekre nagyjában 50 dénár adó esik, a melynek fejében buzát, sőt egy nyest-bört is adnak.

Csegén (Chyege) szintén megkétszereződött a lakósság: 1571-ben volt ott 7 egész telek, a melyek közösen fizettek félévre 211⁄2, egész évre 5 frtot; 1585-ben vagyon Csegén 14 házas ember s mindegyik ,helyes ember“ 50 pénzt vagyis dénárt fizet. A csegeiek 1586-ban augusztus 26-án hozták meg Szent György adóját, 3 frtot, s ugyanennyit hoztak Szent Mihály adójául. 1587 május 3-án hozott az biró Szent György adóját 1 frtot, s egy-egy csizmát, kapczát, papucsot 1 frt 66 dn. értékben és ismég hoztak 50 dénárt, ez összesen 3 frt 16 dénár; decz. 2-án hozott az biró Szent Márton adóját 2 frtot. Az csegeiek 3 frt birsága alatt egy nyest-bört hozzanak, s ezt az 1588. esztendőre való Szent György adajából vették meg 1 frtért. April 30-án Szent György adójára tartoznak 44 dénárral. 1589 kiskarácson-nap estén (decz. 31) hozták meg Szent Mihály adóját 1 frt 89 dénárt. Az évi adó összegét az első években 6 frtra tehetjük; de sem a befizetés, sem a bejegyzés nem valami pontos, s úgy látszik, nem minden ház fizetett, kettő talán zsellér volt vagy féltelkesek is akadtak.

A további falvak hiányoznak az 1572. évi összeírásból, tehát ezután kerültek Tihanyhoz vagy lettek új birtokaivá e várnak.

Bálványoson 1585-ben van 11 helyes, házas ember, s ezek mindegyike 50 pénzt fizet adóul. 1585-re mindent meghoztak; június 6-án „borokat“ hoztak adóra, s tartoznak reá 4 kila búzával, meg is fizették. 1586-ban meghozták az bálványosiak Szent György adóját, aztán hoztak Szent

1) U. o. 42-43. 1.

Mihály adóját 2 frtot. 1587 május 3-án Szent György adójára hoztak 34 dénárt s 1 frt 66 dénárért csizmát, kapczát, papucsot, decz. 2-án hoztak még Szent György adójára 75 dénárt, a félévi összeg tehát 2 frt 75 dénár; deczembernek 14-ik napján 87-ben mind megfizették az egész esztendőre való adót. Az 1588. esztendőre való Szent György adaját hozott Kis János 2 frt 50 dénárt.1) Az évi adó összege 11 egész helytől 50 dénárjával 5 frt 50 dénár lenne, a félévi adó tehát 2 frt 75 dénár, amelyet legjobban feltüntet az 1587. évi bejegyzés.

„Summás faluk ide hátra": ez van írva a Bálványos után következő „Eggyik Kapoll" neve mellé. De a Kapoly után bejegyzett falvak közül föntebb már elsoroltuk Tósokot, Alsó-Endrédet és Lullyát, mert ezek az 1572. évi birtokállományhoz tartoztak s mert ezeknél az évi summa Pisky számadásaiban nincs jelezve úgy, mint a többi következő falunál. Egyébként Alsó-Endrédre és Lullyára is illik a „summás falu“ elnevezés annyiban, hogy ezek már az 1572. évi összeírás szerint nem telkenkint, hanem közösen fizették a bizonyos összegben megállapított adót, mely megmaradt akkor is, ha a telkek száma szaporodott. Ám ily értelemben Váras-Endréd, Csege és Bálványos szintén summás faluk voltak 1572-ben, s mivel ez az állapot a további irányzatnak is megfelelt, bizonyára nem szünt meg Pisky idejében sem. A régibb summás faluk és az alább következő summás faluk közt adózás dolgában csak az a különbség ötlik fel, hogy amazoknak közös adója félévenkint, Szent György és Szent Mihály vagy Szent Márton napjára, az utóbbiak közös adója pedig az egész évre volt egy összegben, summában megállapítva. Azért az alább következő adófizetéseknél csupán egy helyen, Szóládon, találkozunk egyszer Szent György adójával, de ez ott is csak átmeneti helyzet lehetett, amíg t. i. meg nem állapították a falu adósummáját. Az adófizetés idejében nincs igazi különbség: Szent György és Szent Mihály adóját sem hozták meg pontosan és egyszerre, valamint az egész évre megállapított summát is olykor előre, de rendesen megkésve fizették meg, több részletben, egyszerre igen ritkán.

Egyik Kapoll, vagyis Nagy-Kapoly adózója 16 házas ember, „az summája szolgálattal, egyéb jövedelem nélkül 20 frt." Tartoznak az summára buszával, 40 kilá(val); egy kila ára 50 dn.; hoztanak az summára buszát 152 (kilát), értéke 50 dénárjával = 725 dn. Az 1585. esztendőbeli summára hoztanak még az búza árában 5 frt 79 dénárt ; aug. 26-án hoztanak 2 frt 50 dénárt, az summára hoztak 4 frt 50 dénárt. 1585. esztendőre való summára bort 6 frt 50 dénárért, item hoztanak 3 frt 50 dénárt; asszonyomnak hoztanak 2 frt 50 dénárt. Mindez az

1) Regestum 33-34. 1.

úrnőnek adott ajándékon kívül 30 frt 4 dénár, 10 frttal több a summánál. A többlet talán hátralékos tartozás a korábbi évekről. 1586-ra nincs bejegyzés a Regestumban Nagy-Kapolyról. 1587 aug. 23-án Szabó Pál az biró hozott ez esztendőbeli summára 4 frt 15 dénárt, azután ismég 2 frt 75 dénárt, okt. 15-én 1 frt 68 dénárt, decz. 4-én 1 frt 90 dénárt; item adott (Tóth) Balázs (a) birójét (biróért?) 50 dénárt; 1588) február 28-án az biró Szabó Pál hozott hét nyestbort 2 frtért, item egy rókabört 40 dénárért, item az summára hozott készpénzt 2) 50 dénárt. Tartoznak summával 6 frt 12 dénárral." A biró ebből meghozott 1 frt 9 dénárt: „tartoznak 5 frt 3 dénárral“. 1588 júl. 5-én az 1587. esztendőre való adóra hozott Szabó Pál az biró 1 frt 50 dénárt, adott Tóth Balázsnak készpénzt 3 frtot: tartozik 87. esztendőre való adóval 53 dénárral“.3) Ezen 53 dénár tartozás a föntebb kifizetett tételekkel együtt pontosan 20 frt összeget ad. A summa tehát állandó maradt ez időben. Egyéb bejegyzésekből látjuk, hogy e summában nincs benne a dézsma búza, árpa, bor, a husvéti bárány és a karácsonyi ártány, s nincs benne a szolgálat megváltásából folyó jövedelem.

Kis-Kapolyon van 1585-ben 16 házas ember; ezeknek adó-,summája szolgálattal, egyéb jövedelem nélkül" 20 frt. Tartoznak az summára 40 kila buzával. Az summára hoztanak buzát 81⁄2 kilát, árpát 1 kilát (a búza ára valószínűleg 4 frt 25 dénár, az árpáé 25 dénár). Hoztak három ökröt, böcsülték 15 frtra, ez is az summára való szept. 6. (hozott) az summára Pány István 3 frtot, zsinórt, csizmát az summára 1 frt 80 dénárért, item bort az summára 6 frt 50 dénár értékben. E tételek összege 30 frt 80 dénár, majdnem úgy, mint az egyebekben is hasonló Nagy-Kapolynál láttuk. 1587 aug. 23-án Bogdán Kelemen hozott az summában 3 tarisznyát (egy pro dn. 12) 36 dénárért, item hozott két papucsot kapczástól 1 frt 40 dénárért, szept. 5-én hozott az summára 2 frt 30 dénárt, decz. 5-én 2 frt 22 dénárt. Egy nyestbőrrel tartoznak az summára. 1588 márcz. 13-án az biró az summára hozott 81 dénárt, márcz. 20-án Bogdán Kelemen az biró hozott az summában 3 frt 44 dénárt, egy csizmát 90 dénárért, két papucsot 1 frt 60 dénárért: még tartoznak 7 frttal 3 pénz hiján“. A föntebbi tételek összege u. i. 1587 aug. 23-tól kezdve épen 13 frt 3 dénár, s ezt a tartozás 20 frtra egészíti ki. 1588 máj. 2-án az 87. esztendőre való summára hozott az biró

1) Az évszámot utóbb kiigazították 1587-re, de ez csak annyit jelent itt, valamint több utána következő évszámban, hogy az 1588-ban lefizetett adó 1587-re szólt. 2) Rómer ezt tévesen olvasta ,,kis pénz"-nek. Tört. Tár 1879. 568. 1. Az eredetiben,,kiz pinz“ van.

3) Regestum 35—36. 1.

készpénzt 1 frt 22 dénárt: „tartoznak 5 frt 75 dénárral"; deczember 13-án Ábrahám Borrabás az biró hozott az summára 4 frtot; 1589 jan. 22-én hozott ismég az biró 2 frt 50 dénárt.) Az 1585. évi summából e szerint csak 3 frtot kapott meg a kapitány készpénzben, az 1587. éviből pedig 14 frt 19 dénárt, de több mint egyévi késedelemmel.

Telekinek az summája szolgálattal, egyéb jövedelem nélkül 16 frt, házas vagy helyes telkes embereinek száma 9. Az 1585. évi summára hoztanak 8 cseber bort 8 frt 64 dénár értékben, s adósak maradtak még 7 frt 64 dénárral, amire 22 kila buzával tartoznak; egy kila buzát tehát 33 dénárba számítottak. A 22 kila buza törlesztésére hoztak a summára 21/2, aztán 4 köböl buzát, s ekkor odajegyezték, hogy még tartoznak 12 köböllel". Minthogy kila és köböl ugyanaz az ürmérték, világos, hogy itt kifelejtettek följegyezni 311⁄2 köböl buzát; mert csak így jön ki a 22 kila vagy köböl. A 12 köböl buza helyett 1586 júl. 31-én hoztanak 4 frt 40 dénárt, egy köböl helyett tehát 36 dénárt, s ezzel az 1585. évi summa törlesztődött. Az 1586. évi summa fejében adtanak két ökröt 7 frt 60 dénárért és hoztanak még 10 frtot készpénzben. Az 1587. évi summát így törlesztették: szept. 5-én hozott Bálintti (más helyen Bálintfi) Gergely biró 4 frt 86 dénárt, nov. 6-án 1 frtot, decz. 4-én szintén 1 frtot, Bús Lukácstól küldött 3 frtot, 1588 február 2-án hozott ugyanaz a biró 3 frtot. Ez összesen 12 frt 86 dénár; „adós az 87. esztendei summára 3 frt 14 dénárral". „Az 88. esztendőre való summára junius 19-én hozott az biró Császár Benedek 2 frtot, október 6-án ez jüvendő (?) esztendőre valót 2 frtot; 1588. esztendőre való summáról vetöttem számot Császár Benedökkel, igazán tartozik az adóra, kit még fizetni kell, 12 frttal." Az 1589. évről szóló bejegyzés csak ennyit mond: „89. jan. 24-én hozott Császár Benedek az biró az summára 6 frt 50 dénárt“; a többi bejegyzés már hiányzik.2)

Szórád- vagy Szóládról csak annyit jegyeztek Pisky számadáskönyvébe, hogy 1586 júl. 31-én hoztanak... szórádi adót, Szent György adóját 50 dénárt, s az summára hoztanak 4 frt 50 dénárt.3)

"

Thetuesyeknek) zolgalattiokuel summaiok fl. 5 és egyeb jöve

1) Regestum 37–38. l.

2) U. o. 40-41. 1.

3) U. o. 27. 1.

4) Thetues kiejtése első látszatra Tetves volna. Ha mi mégis e nevet munkánk folyamán inkább Tétös-nek olvassuk, ennek oka egyrészt az, hogy az ue olykor ő-nek hangzott (pl. az 1211. évi tihanyi összeírásban Gueldeguh, Gueldegueh Göldögö, Köldöke?, tueh tő, töve); másrészt még nyomósabb oka az, hogy e Thetues nevű somogyi falu régibb írása: Tetes (1092 ?), Teutes (= Tötös 1358), Thythews (= Títös), Teteus, Tetws (= Tétös, 1390), Thwthes (= Tötös, Tütös, 1437). Csánki Tört. Földr. II. 652. 1.