az dézmások négy keresztyén pénzet az asztagrakóknak adják, ha azzal meg nem elégednek, az dézmások úgy cselekedjenek, az mint ő nagyságának nagyobb hasznát aránszák.

Az tized rajt pénzen adják el, legalább pro fl. 1, ha feljebb eladhatják, azon legyenek, az hol tized nem jut, ott minden megváltó rajtól den. 2 vegyenek.

Az dézmálásban vég lévén penig, azonnal csépléshez hozzá lássanak az dézmások, és nagy szorgalmatossággal csépeltessék az gabonát és tavaszt, és az hova rendeltetik az ő nagysága camarájától oda szolgáltassák, quietentiát vevén róla.

Utolszor ha az dézmálást elvégezik, két hét mulva az regestumokat instructiójokkal egyetemben tartozzanak fizetések elvesztése alatt az dézmások beadni, azonképpen az pénzt, mely ő nagysága számára jut, az ő nagysága perceptora kezében adják.

Leszen penig fáradságokért illendő fizetések, úgy mint tíz egri kalongya gabona, és az csépeltetésért öt köböl buza.

Cassoviae, die 3. Augusti anno 1647. Paulus de Zemere s. k. p. h. Nota: Minthogy abban az processusban még barom dézma is hátra vagyon, azért dézmás uraimék annak is hites bíráktól mindenütt végére menjenek, kinek volna báránya, és azt diligenter felírják regestumokban. és minden 10-dik báránytól den. 80, legalább den. 70, kecskétől den, 60. Váló báránytól den 5, kecskétől den. 4. exigálják, avagy penig a mit abban az járásban eleitől fogva szokás volt, annyit szedjenek, és az szerént regestumokban is beírják.

A KAPOSVÁRI URADALOM 1720-ban.

Mezőgazdasági statisztikánk ma Somogy fővárosában egymagában is gazdagabb élő leltárt talál, mint a mennyit a kaposvári uradalom huszonhárom község határaban fekvő 38,564 holdnyi roppant területen a török hódoltság keserves aerája meghagyott ; az uradalom egyes községeiben pedig van ez időszerint:

Lakóháza Kaposvárnak több három ezernél, Aszalónak 151, Csoknyának 197, Cserenfának 86, Gigének 296, Gyarmatnak 101, Jádnak 213, Kaposfürednek 141, Kiskovácsinak 79, Magyaregresnek 125, Sántosnak 95, Szennának 292, Szentbalázsnak 78, Szentgáloskérnek 125, Szomajomnak 275, Toponárnak 310, Tótszentpálnak 143, Töröcskének 101, Varjaskérnek 111, Zseliczkisfaludnak 224, Zseliczkislaknak 112, Zseliczszentpálnak pedig 116 volt már az utolsó népszámlalás alkalmával,

Ezek a számok mindössze is kétszáz év gyarapodását s fejlődését tüntetik fel csupáni, mert az, a mit a XVIII. század hajnala itt a török kiűzése után talál, sivár pusztaságnál egyébnek nem mondható.

Az uradalom földesurának, herczeg Esterházy Pál nádornak bizalmasa, és meghatalmazott kiküldöttje, Jeszenszky István kezétől maradt reánk a kaposvári jószág 1702. évi pontos urbariuma.2) Ennek adatai szerint Kaposvár elpusztult; Jádon mindössze 13 lakót talált, kiknek 51 ökre, 4 lova, 29 tehene volt akkor.

1) A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Budapest, 1897. Második kötet.

2) Urbarium Kaposváriense Dominium concernens An. 1702. Fasc: X. No. 623. Repost: 35 a kismartoni herczegi főlevéltárban.

Ez első urbarium adataihoz képest már haladásról ad szamot Esterházy József herczeg ügybuzgó felügyelőjének, EGRY LÁSZLÓNAK, alábbi pontos összeirása, melyet a kismártoni főlevéltár 1720-iki eredeti példányáról közlünk.1)

Cnscriptio urbarialis dominii Kaposvár.

Oppidum Kaposvár.

Csapó András

Török Istvány

Bonnyai Mátyás

Bonnyai Ferencz

Horváth Istvány
Kolompár János
Csizmazia Mátyás
Zoka András
Körtény Istvány
Szabó Tamás
Kurta Istvány

Gerencsér Ferencz

Szabó Mihály

Szabó Istvány

Tentor András

Szabó Mártony
Nagy Ferencz
Kelemen Mártony

Szabó Péter

Szabó János

Szabó Balázs

Sziártó Istvány

Horváth János
Sárdi Illés
Tóth György
Bognár György
Horváth Mihók
Csizmadia András
Zoka Ferencz
Csorbics János
Tóth Simon
Balla Istvány
Tóth Istók

Vecseney Benke

Dani János

Petrovich Antal

Torma Dávid

Molnár Toka

Pelöskey Tamás

Szabó Jován

Nemes Drogusics György

Ezen helységben a töröknek elsőben, s azután a törökök kiveretésével a keresztényeknek is hires praesidiumja volt, hanem in anno 1702. a fölséges udvarnak akaratjából s rendeléséből, Kanizsa s több más nevezetes végházakkal együtt, ennek vára is elhagyatott. Azomban ingruálván medio tempore a boldogtalan kurucz háború, ezen helyet a rácz nemzet teljességgel elégette és elpusztította, s lakossai kik Szigetvárra, s kik más bátorságos helyekre vivén lakássokat, a hely teljességesen pusztán maradott. Hanem a néhai méltóságos herczeg, in anno 1712, dieque 1. Decembris Kismartonból emanált pátens levelében, újabban való megszállatását kegyelmesen applacidálni méltóztatott. Melyre in anno 1713. némelyek ugyan tavaszszal, némelyek penig öszszel, mindazonáltal nem sok számmal reá szállottak, hanem azután medio tempore jobban-jobban gyarapodtak.

Az ő Herczegsége kegyelmesen kiadott pátens levele szerént engedve lévén a reá szállóknak az árenda részérül három szabad esz

1) Conscriptio urbarialis dominiorum Ozora, Dombovár et Kaposvár per inspectorem Ladislaum Egry peracte et per Illmum C. Josephum Eszterházy ratificata, de anno 1720. Fasc: X. Nr. 635 et NB. Rep: 5, a kismártoni herczegi fölevéltárban.

tendők: ezeknek kitelésével tartozik minden akár szegényebb, akár gazdagabb ember maga házátul annuatim egy tallér árendával, zsellér penig, vagyis másnál lakozó, fél tallérral, melyek letételének új esztendő a terminussa

A mészárszék egész esztendön által az uraságé, mely a most elmúlt Sz.-György napig, tavali Sz.-György naptul fogvást exarendálva volt bizonyos mészárosnak in fl.: 20.

A koresma Sz.-Mihály naptul fogva Sz.-György napig a helységé, Sz.-György naptul fogva penig Sz.-Mihály napig az uraságé. Ezek szabad lakosok lévén, az uraság borát haszonkint vagyis ingyen nem árulják, hanem a tiszt tartozik jó korcsmárosrul provideálni in tempore, a kinek is minden pozsonyi akó bor kiárulásátul tizenkét hét pénz az uraságtul a fizetése, tartozván minden pozsonyi akoban hatvan itcze tiszta borrúl és négy itcze söprőrül számot adni; a söprő is nála maradván, ha csak nem oly alá valók a borok, hogy palpabiliter a söprőknek absolute semmi hasznát nem lehetne venni: tartozik a négy itcze söprőt is legalább fele árán a mint a bor jár befizetni. Az interveniens borivók számára, minthogy itt a bor jobbacskán kél, minden nyolczvan akóhoz adatik az uraságtul egy pozsonyi mérő buza kenyérnek.

Minthogy ezen helységnek határja nem nagy volna, a mennyire a lakosok szüksége magával hozná, megengedte maga levelében Ŏ Herczegsége, hogy Kerzel és Ujfalú nevű pusztáit is a lakosok usuálhassák, ezt penig egyedül a pascuátiórul, falcaturárul, és ligná'iórul értvén, egyébiránt a kik szántanak rajta, az igaz kilenczeddel tartoznak az uraságnak szintúgy valamint a kaposi határrul.

Itten bizonyos rácz áros boltosok is vannak, a kik a feljebb írt egy tallér árendában nem complectáltattanak, hanem azokat portékájok áruja s portiója szerint köll esztendőnként taxálni a tisztnek. In mense Martid Anni modo currentis egy bizonyos zsidó is jött oda; avval hasonlóképpen annuatim köll egyezni a boltaronda iránt.

Itt az uraságnak vámja is vagyon, mely a néhai méltóságos herczeg subscriptiója s pecsétje alatt levő vectigal mellett hites város által exigáltatik. A vámos, in sortem fatigiorum et salarii sui, a proventusnak negyedrészét participálja. Ha contrabant interveniál, az uraság tisztinek istenes elintézése szerint fele az uraságnak, fele penig a vámosnak cedál.

A hidat ott a Kapos vizén által, újonnan et ex fundamento, az egész Kaposvárhoz tartozandó jószággal csináltatták meg a tisztek; már most, successivis temporibus, reparátiója éppen csak magokat a kaposi lakosokat illeti.

Ezen helységben esztendőt által a mint már a Callendariumban is be nyomtatva vagyon, négy vásár esik, úgymint: az egyik Remete Sz.-Pál napján, második Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, harmadik Sz.-Jakab apostol napján, negyedik penig Mindszentek napján.

Ezen vásárok alkalmatosságával a minemű helypénz jön, az teltességgel az uraságot illeti, tartozván a tiszt az uraság hajdúival éjszakának idején leginkább a vásárosokat istrázsáltatni, hogy valami károk ne történjenek.

Mindjárt a város végén a Kapos vizén derék kétkerekű malma

vagyon az uraságnak, kit is in Anno 1715 épittetett fundamentumbul. A molnár harmados benne, a többi proventusa egészlen az uraságé.

Kaposváron felül a keczeli pusztán más egykerekű malma is vagyon az uraságnak, kinek mindazonáltal, minthogy a tájon feles a malom s falu sincsen közel hozzája, nem szintén nagy importantiája vagyon. Erre nézve is az uraság ugyanazon malomnál deszkametszőt is actualiter épített, hogy, a midőn őrlője nem lészen, vize a deszka metszésre fordíttassék.

A Kapos vizén alul a vár eleiben egy bizonyos darab szőlője is vagyon az uraságnak, kit in Anno 1713 ő Herczegsége foglaltatott vissza Szigetvártt lakozó Heher Andrástul. Az uraság vinczellért tart őrzésére és gondviselésére. De reliquo föl lévén osztva a jobbágy-faluk között. kiki tudja maga részét, s a szerint munkálódnak.

Ott benn, amint a vára volt, az uraságnak erős tömlöcze is vagyon, melyben az uraságnak engedelméből nemes Somogy vármegye is a maga rabjait tartatja, melyről való reversalisa azon vármegyének az uraság dombovári aktái között conserváltatik. Ugyanaz uraság kaposvári tisztviselője viseltet in capite gondot a tömlöczre, melynek a vármegyétől is bizonyos fizetése van rendelve. A tömlöcz őrzésére rendelt vármegye hajdúknak is ő parancsol, s minemű gabona a rabok vagy a hajdúk számára kívántatik, erga competentem pretii refusionem az uraság granariumából ő adja.

Itt Kaposvárott plébános is vagyon, kinek mindazonáltal semmi rét vagy szántóföldbeli beneficiuma az uraságtól nincsen excindálva, hanem a lakosok magok alkujok szerint tesznek szántást, kaszálást, a hol maguk ítélik az ő kegyelme számára. Minden holdnapban két misét szokott szolgálni a néhai nagyemlékezetű méltóságos herczegért, lévén a méltóságos uraság resolutiója szerint minden misétől huszonöt pénze, vagyis egész esztendőn által hat forint és ötven pénze.

A praemittált kaposvári lakosok semminemű robotot nem tesznek az uraság számára, hanem mindennemű öszi s tavaszi vetéséikből, t. i. buzából, rozsból, árpából, törkölyből, zabból, hajdinából, kukoriczából, lencsébol, borsóból, bárányból, gidából; rajméhből, borból kilenczedet adnak az uraságnak; a hol penig a raj-méhből vagy bárányból kilenczed ki nem esnék, minden kas rajtól s minden darab báránytól tartoznak fizetni censust, tíz-tiz pénzt, a hol pedig a gidából a kilenczed ki nem esnék, tartoznak minden darabtól fizetni censust, egy-egy garast.

A buzakilenczed conscriptiójakor föliratnak s. v. a malaczok is, melyektől mindeniktől tartoznak fizetni pázsitpénzt, egy-egy garast.

Jóllehet ezeknek a maguk határán makkos erdejük nincsen, mindazonáltal ott körülbelül elég sok szép makkos erdeje van az uraságnak. Midőn a makk megterem, s az uraság makkot adhat, nem szabad s. v. sörtés marhájukat más uraság földére a makkra bérlelni, eo in casu pedig, ha az uraság erdején makkolnak, tartoznak az uraságnak tizeddel, az öregből öreggel, a süldöböl süldővel, non eveniente autem decima, minden öregtől huszonöt, süldőtől tizenöt pénz censussal, a malaczoktól nem tizeddel, hanem egy-egy garas censussal.

Midőn a buza, árpa stb. kilenczedelés van, tartoznak azt szépen összehordani, asztagba rakni, befödni és bepóznázni, kit azután a tiszt