MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNELMI SZEMLE KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A NAGYM. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM TÁMOGATÁSÁVAL AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET SZERKESZTI DR. KOVÁTS FERENCZ EGYETEMI MAGÁNTANÁR, KIR. JOGAKADÉMIAI NYILV. RENDES TANÁR. AZ EGYESÜLET RÉSZÉRŐL A SZERKESZTÉSRE FELÜGYEL SZILASSY ZOLTÁN AZ OMGE. SZERKESZTŐ TITKÁRJA. XII. ÉVFOLYAM 1905. BUDAPEST "PÁTRIA" IRODALMI VÁLLALAT ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMÁSA 1905. TARTALOM I. ÉRTEKEZÉSEK. Oldal 81 DR. ERDÉLYI László. Pisky István tihanyi kapitány számadáskönyve 1585-1589. 133, 177 DR. TAKÁTS SÁNDOR. A török alattvalók kereskedése Magyarországon -- II. ADATOK. -- 228 233 241 1 XV. SZÁZAD. A kassai nyergesek czéhlevele (1461). Közli: KEMÉNY LAJOS XVI. SZÁZAD. 12 A Kanizsaiak fizetési lajstroma 1503–1504-ből (Töredék.) Közli : Dr. Iványi Béla 15 320 258 261 XVI-XVII. SZÁZAD. Adatok a tized történetéhez. Közli : Dr. KárRFFY ÖDÖN....... Végrendeletek a XVI-XVII. századból. Közli: SÖRÖS PONGRÁCZ 36 265 XVII. SZÁZAD. A szécsi kerület gabona-tizedszedőinek utasítása 1621-ből. Közli: DR.KÁRFFY ÖDÖN 156 273 Szenessi Zsigmond temetvényi várporkoláb utasítása 1627-ből. Közli: DR. KÁRFFY 279 Egervári gazdasági utasítás 1629. Közli: DR. KARFFY ÖDÖN 341 280 281 287 Szomolnokhuta bányafelszereléseinek leltára 1634-ben. Közli: DR. IVÁNYI BÉLA - 343 292 294 Körmendy Mihály, Ludány kastély porkolábjának utasítása 1649-ből. Közli : 236 Bélaváry Miklós, szepesi kamarási tanácsos, nagy- és felsőbányai bánya- 160 163 299 302 -- Kassai fertályos tisztek utasításai a XVII. század végéről. Közli: KEMÉNY LAJOS -- - 305 307 Guary Miklós praefectus jegyzéke a XVII. század végéről, Közli: SÖRÖS PONGRÁCZ XVIII. SZÁZAD. Az erdélyi kincstári javak becslése 1701-ből. Közli: Dr. LukinICH IMRE 315 320 43 III. IRODALOM. DR. JOACHIM. Das Marienburger Tresslerbuch. Ismerteti: G . . . . . N. 169 166 MILHOFFER SÁNDOR. Magyarország közgazdasága. Ismerteti: Kováts FERENCZ DEBRECZEN VÁROS MÉNESE, GULYÁJA A XVIII. SZÁZAD ELSŐ E sorok Debreczen város pénzügyi és gazdasági állapota leírásában találhatók, amelyet a városi hatóság 1750-ben a szepesi kamarához terjesztett fel.1) Fontos adat arról, hogy az 1828-dik esztendőben spanyol fajú lovakból újonnan alakított, 1885-től fogva Nonius-vérrel felfrissített híres törzsménesünk nem áll egyedül Debreczen gazdaságtörténetének lapjain. Valamint gulyát is közpénzen nem 1885 óta tart először a város közönsége. Csakhogy a régi ménes és a mostani ménes, a régi gulya és a mostani gulya között hiába keresnénk a leszármazási kapcsolatot. Különböző korszakoknak nem egymásból fejlődött eredményei ezek. Egymástól távol eső nemzedékeknek elszigetelten álló vállalkozásai, melyeket nem ugyanazon czélból kezdettek. Más volt a rendeltetése a XVIII. század első felében tartott ménesnek, gulyának; ismét más a mostaniaknak. Részint a közjövedelemnek gyarapítása, részint a házilag kezelt gazdálkodás szükségletének kielégítése, ami szépapáinkat 150-180 esztendővel ezelőtt ménes-gulya felálltására késztette, ma másod-, harmadrendű feladat. Azt pedig eszökbe sem vették, hogy a polgárság jószágai számára ily módon neveljenek jó apaállatokat s ez által az allattenyésztés faji jellegét ilyen vagy olyan irányban fentartsák, akár a degenerálódásra hajlandó régi anyagba keresztezéssel friss vért ömleszszenek. Semmi nyoma ilyen törekvésnek. E miatt Debreczen város legrégibb ménese és gulyája, melynek léte 1) Teljes czíme az értékes leírásnak: Status proventuum et erogationum Liberae ac Regiae Civitatis Debreczinensis secundum puncta idealia ab S. Regio Camerali Administratione Scepusiensi die 6-ta 9-bris anni currentis 1750 denuo emanata et praescripta optima fide et sincere elaboratus modo et ordine sequentibus. (Vár. Közltár: Régi számadókönyvek csomójában.) Gazdaságtörténelmi Szemle 1905. 1 |